TUDATTALAN DÖNTÉSI FOLYAMAT

A vezetés közbeni események nem tudatosulnak bennünk, vagyis úgy tűnik, hogy a legújabb neurológiai kutatások eredményei kiterjeszthetőek a gépkocsi vezetés döntési folyamataira is, vagyis vezetés közben a „robot pilóta” állapotot a döntési folyamat tudattalan, automatikus és érzelmi alapú folyamatai determinálják.

EBBE A TUDATTALAN, AUTOMATIKUS ÉS ÉRZELMI FOLYAMATBA MIVEL LÁTHATUNK BELE?

Az úgynevezett szemkamera (eye tracker) segítségével, mely a tudattalan nézési folyamatok detektálására és statisztikai értékelésére alkalmas.

A szemkamera egy szemüveghez hasonló eszköz, melyre két kamerát szereltek fel. Az egyik kamera egy úgynevezett tárgykamera (látható fénytartományban működik), mely a környezet képét rögzíti. A másik kamera az úgynevezett szemkamera (infra tartományban működik) a pupilla pillanatnyi helyzetét rögzíti. A két videó felvételt egy számítógép segítségével szoftverikusan összekopírozzák és közös koordináta rendszerbe helyezik. A művelet eredményeként a tárgyképen (környezeti képen) láthatóvá válik, hogy a vizsgált személy hova néz.

A látás (jelentős részben) tudattalan szemmozgások összességének eredménye, így a szemkamera segítségével ezek a tudattalan szemmozgások láthatóvá tehetők. Látható, hogy a vezető vezetés közben mit vesz észre (mire néz rá) és mit nem.

Ennek eredményeként elemezhetővé válik, hogy vezetés közben mik azok a tényezők, melyek biztosan nem tudatosulnak (amire nem nézünk rá, nem érzékeljük) azt nem tudjuk észlelni sem (nem tudatosulhat), vagyis elemezhetővé válik, hogy egy adott cselekvési sor esetén mi befolyásolta a végrehajtott cselekvési sort, ill. mi nem befolyásolhatta (amire nem néztünk rá).

A mérésekkel bizonyítani tudjuk a vezető által nem felismert (nem tudatosult), vezetésében kockázati tényezőként megjelenő vezetéstechnikai problémáit, ezek feltárásával tudatosítjuk és ezáltal feloldhatóvá tesszük ezeket, személyre szabottan (amiről nem tudunk, azon nem tudunk változtatni!)

SZEMPONTOK

Az elemzés során a legfőbb közlekedésbiztonság tekintetében kockázatot jelentő szempont kerül értékelésre.

-    sebesség, sebességmérő figyelése
-    visszapillantó tükör használata
-    útburkolati jelek észlelése, figyelembe vétele
-    közlekedési táblák észlelése, figyelembe vétele
-    környezet észlelése
-    zavaró tényezőkre történő reakciók

A vezető - aki a szemkamerát viseli vezetés közben - minden estben a számstatisztikákon felül (melyek arra adnak adatokat, hogy a vizsgált elemek hány százaléka került figyelembe, ill. milyen hatékonysággal használta azokat) alátámasztásként konkrét fotókat kap azokról a forgalmi helyzetekről, melyek megmutatják a legfőbb problémákat a vezetése során.

A cél, hogy ezzel tudatosítsuk és bizonyítsuk vezetésének eddigi tudattalan kockázati elemeit.

KÖRNYEZETTEL VALÓ KOMMUNIKÁCIÓ MEGSZÜNÉSE

A vezetés közbeni fáradási folyamat végső és legnagyobb baleseti kockázatot jelentő fázisa az elalvás.

Azonban pontosítanunk kell, mert a vezetés közben a környezettel történő kommunikáció megszűnése már óriási baleseti kockázatot rejt magában, aminek nem feltétele a tényleges elalvás. Az alvás, úgynevezett mikro alvási fázisok előzik meg, melyek az elalvás előtt egyre sűrűbben jelentkeznek. Ezekben a fázisokban már megszűnhet a környezettel történő kommunikáció, vagyis a külső körülmények változásait már nem megfelelően, vagy egyáltalán nem észleljük.

FEJLESZTÉS

Olyan fejlesztésbe kezdtünk, mely a vezető idegrendszeri dominanciájának folyamatos figyelésével képes előre jelezni a fáradási folyamat kritikus pillanatát, amikor a mikro alvási állapotok sűrűsödni kezdenek, ezáltal a balesetek 20%-át okozó elalvási balesetek száma (főleg kamionosok esetében) jelentős mértékben csökkenthetővé válhat.